A tengeri horgászathoz használatos műcsalik többsége tollas, amelyeket a makréla-horgászathoz használnak. A makréla vad étkezési szokása, hogy mindent megtámad, ami egy kicsit is halra hasonlít, beleértve a puszta horgot is, vagy egy darab ezüst papírt, sőt egy filtert is.

A műcsalik legtöbbje az édesvízi pergetéses horgászatból kerültek átvételre, mind itthon, mind külföldön és a csuka, lazac, süllő és fekete tengeri sügér műcsalija általánosan használatosak a tengeri pergetésnél is. A választék hatalmas és semmiféle szabály sincs arra, hogy melyik halfajtát melyik műcsalival fogjuk meg.

A homoki angolna fontos tápláléka a tengeri sügérnek, a tőkehalnak és a sávos tőkehalnak, így az erre hasonlító vékony műcsalik a legjobbak.

Mélyvízi horgászatnál a nagyobb villantók, csalik, amelyek hasonlítanak a kis makrélához és más csalihalhoz, a legjobbak a nagyobb tőkehalhoz és a tengeri sügérhez.