Az alkatrészek tisztítása nem nagy feladat. Egy papír zsebkendővel vagy ruhával gyorsan letörölhető az elhasználódott kenőanyag a csapágyakról, alátétekről és csavarokról. A tűgörgős visszaforgásgátlóból el kell távolítani a bele került zsírt, mert ez akadályozhatja a pontos működést! A fogaskerekeket és a többi alkatrészt mindig langyos, szappanos vízzel mosom el. Egy régi fogkefével a réseket is jól ki lehet tisztítani. Hideg vizes öblítés után jöhet a törölgetés, pár perc alatt megszárad minden. Mosóbenzint nem szoktam használni.

A Longbow orsó hátsó nyeletőféke egyszerű felépítésű. Egyetlen rögzítő elem tartja, ennek eltávolítása után kivehető a többi része, egyedül a sorrendre kell figyelni. Jelen esetben csak minimális mennyiségű felületi kosz van a lamellákon, ez nem befolyásolta a fék működését. Tisztítás után csak egy kevés zsírt kell a rugóra kenni, és némi olajjal be kell vonni a lamellák felületét.

Több évnyi használat után már érezhető volt az orsó hajtókarjánál egy kis kotyogás. Ez teljesen normális, mert a legjobb kenőanyag mellett is mindig van egy minimális kopás a fogaskerekeknél és a csapágyaknál. Gyári hiba is előfordulhat, aminek oka, hogy a csapágy és a tányérkerék csonkja között nagy a hézag. Körömlakkal azonban teljes mértékben megszüntethető ez a probléma! A lakk gyorsan szárad és jól tart a felületen. Szinte örökéletű és nem megy tönkre az orsó belsejében, mivel nem éri oldószer. Érdemes kipróbálni ezt az egyszerű megoldást, újjá varázsolja az orsót! Egyedül a siklócsapágyaknál nem szabad lakkot használni, mert beragad a szerkezet.

A fecskendő nagyon praktikus eszköz, de van más megoldás is. Gyakran használok egy kis kupakot, amibe zsírt nyomok, ezután egy ecsettel viszem fel a kenőanyagot a felületre. Pontosan és szépen lehet vele dolgozni.