Könnyű, 5-15 g-os műcsalikkal még egészen vékony, 0,20-as zsinórral sem mindig lehet a kellő távolságot elérni. Hosszú dobásokhoz legalább 25-30 g-os vagy még ennél is nagyobb tömegű villantókra van szükség.

A pergetőkészség összeállításakor tehát a villantó tömegét és a dobás távolságát egyaránt figyelembe kell venni. Ez utóbbit növeli a hosszabb bot és a minél vékonyabb zsinór. Az 5-10 g-os villantókhoz megfelel a 9. táblázat 1. csoportjába tartozó, 2,60 m-nél rövidebb bot, 0,20-as zsinórral. A 15-30 g-os műcsalikhoz azonban a 2. csoportba tartozó botok közül is a legalább 2,70 m hosszút válasszuk 0,25-ös vagy 0,30-as zsinórral. A leghosszabb dobásokhoz, a 30 g-on felüli műcsalikhoz még ennél is erősebb és hosszabb bot ajánlható. A zsinór vastagsága azonban ilyenkor se haladja meg a 0,30-as méretet. Előnyös, ha a zsinór végére egy számmal vastagabb, 3-4 m hosszú előtétzsinórt kötünk.

A balinozáshoz sajnálatosan nem váltak be azok a nagyméretű és nagy tömegű (30-40 g-os) ide-oda billegő kanál és vese alakú villantók, amelyek más ragadozókhoz, például csukázáshoz és harcsázáshoz a legjobbak. Inkább a kis méretű, 30-70 mm hosszú villantókra vág rá a balin, amelyek minél inkább megközelítik a küsz egyenletes mozgását. Ezek a kis tömegű villantók többnyire csak külön ólomnehezékkel hajíthatók nagy távolságra, anélkül inkább csak partközeli pergetésre alkalmasak.

A külön ólomnehezéket legjobb a hal testébe beépíteni, de használhatunk excentrikus nehezéket is, akár halfej formájában, akár az előkére függesztve, 400-600 mm-re a műcsalitól. Az utóbbi megoldás, ha közeliek a dobások, nem okoz nehézséget. Ha azonban nagy távolságra hajítunk, gyakran előfordul, hogy az ólomnehezék előreszalad, s a hátracsapó villantó elakad a zsinegen. Jobb, ha az ólomnehezék a szerelék legvégén helyezkedik el.

A villantók színét illetően óvakodjunk az erősen tükröző, fényes felületektől. Még borús időben is jobban megfelelnek az opálos, tompább fényű műcsalik.

A nyári hónapokban a víz felsőbb rétegében, télen a meder mély részein pergessünk, ott, ahol az apróhal-rajok csoportosulnak.