Egyike a legízletesebb keszegféléknek, fõleg a késõ õszi példányok húsa zamatos amikor zsírtartalma magasabb.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok hazánkban 1/4 kg-os tömeget, 25 cm-es testhosszt érnek el. Az 1 kg körüli példányok már nagyon ritkának számítanak. A külföldön fogott legnagyobb példányok 50 cm-esek és maximális súlyuk a 2 kg-ot nem haladja meg. 

Szaporodás
Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. Ívóhelyül az áradások során elöntött füves réteket, vagy a víz mélységétõl függetlenül a dús szubmerz vízinövényzetet választja. Az 1,2-1,5 mm átmérõjû sárgás színû ikrából 20-200 ezer darabot raknak le a 12-14 ^oC-os vízbe. Gyakran elõfordul, hogy ivartemékét a fogassüllõ már fejlõdésben lévõ ikráira rakja, jelentõsen rontva a gazdaságilag fontosabb halfaj természetes utánpótlásának sikerességét. Az ívás 10 ^oC körüli vízhõmérséklet mellett az ikra fejlõdése 17-18, 12-14 ^oC-on pedig 10-12 napig tart. A kikelõ lárvák 5-7 mm hosszúak, mintegy két hónap elteltével testhosszuk már 26-31 mm, testtömeg pedig 149-274 mg. A hímek aránya az idõsebb korosztályokban fokozatosan csökkent, a 13 éves halaknál hányaduk már csak 25 %-nyi. 

Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.

Táplálkozás
Tápláléka igen változatos összetételû. A növényi táplálék kisebb jelentõségû a bodorkánál, mint a vörösszárnyú keszegnél. Puhatestûek fogyasztását elsõként a 10 cm-nél nagyobb példányok esetében lehet kimutatni, az idõsebb egyedek alkalomszerûen kisebb halat is elfogyasztanak. Étlapján a rovarlárvák, apró rákfélék, növényi hajtások, hínárfélék, zöldmoszatok szerepelnek. Az ikrások gyorsabban nõnek és tovább élnek, mint a tejesek. Általában azonos korú egyedekbõl álló csapatokban kutatnak táplálék után.

Bodorka horgászat
Magas hõmérsékleti toleranciájának, viszonylag alacsony oxigénszint tûrõképességének következtében nagyon különbözõ élõhelyeken megtalálható. Elõfordul patakokban, folyókban vagy tisztavizû tavakban, holtágakban, csatornákban, gyomhalként tógazdaságokban, de megél a Balti-tengerben, a Fekete-tengerben és az Aral-tóba ömlõ folyók brackvizében is.

Bodorkára kora tavasztól egészen késõ õszig lehet horgászni, de télen is rendszeresen táplálkozik és jég alól, lékbõl is jól fogható. Horgászatához leggyakrabban spiccbotos úszós felszerelést használnak de szóba jöhet akár rakós, bolognai, match, picker, feeder bot is. A spiccbotra vékony (10-12-es) damilt használjunk, 1-2 grammos úszóval és 14-20-as horoggal. Etetõanyagnak használjunk kendermagot (pirított, fõtt) etetõbe keverve és ezt gombócokba gyúrva juttasuk a vízbe. A csalit nem kell csokorban kínálni, használjunk egy szem csontit, pinkit, aprógilisztát, szúnyoglárvát.

A bodorka gyakran akad a horogra dévérezés közben vagy vörösszárnyú keszegekkel vegyesen. A vörösszárnyú keszeggel ellentétben a bodorka szereti az árnyékot. A másodnyarasnál idõsebb bodorkák a mély nádasokat, nyílt vizet kedvelik vagy a hínárasok meder felõli részét.

A bodorka egyike a legjobb csalihalaknak csukára, süllõre vagy harcsára, mivel szívós és a horgon hosszú ideig életben marad. A kisebb bodorkát csaliként eredményesen lehet felhasználni a késõ õszi csukázáshoz amikor már kevés kisebb hal táplálkozik. Csalihalként akváriumban is hosszabb ideig tartható.

Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban közkedvelt édesvízi horgászhalnak számít, sokkal nagyobb a sporthorgászat szerepe mint hazánkban.

Rekordok
A legnagyobb hazai bodorka 1,9 kg-os súlyú volt.