Csak ne legyen benne szálka

A dolog természetesen nem ilyen egyszerű. Bár a halászat tiltása miatt valóban kevesebb lett az elérhető balatoni hal, nem kizárólag a tiltás miatt nem lehet helyi halat kapni a Balatonnál. A halsütödék, éttermek a halászati tilalom előtt sem árultak balatoni halat. Főként azért, mert a magyarok az elmúlt harminc évben, egy szűk réteget leszámítva, nem keresték azt.

Ahogy a fonyódi halsütödés mondja, az emberek többsége úgy szereti enni a halat, mint a csirkemellet: csak ne legyen benne sok szálka. Erre pedig kiválóan alkalmas az Argentínából importált fagyasztott tengeri hal, a hekk.

"Ráadásul a hekk kilójából vastag panírral kijön 1 kiló 10 deka. A balatoni keszeg kilójából meg 60 deka"  – érzékeltette a kereskedelmi szempontokat is.

A hekket tehát olcsó beszerezni, könnyű elkészíteni, és sütödéknek is nagyobb az árrésük, mint a balatoni keszegen. Úgyhogy nagyjából harminc év alatt az argentin hekk nemcsak a Balaton partot, hanem az egész országot is letarolta. Ma is ebből a halfajtából fogy a legtöbb.

Lassan terjed a minőségi halfogyasztás

A hazai halfogyasztás kultúrája ugyanakkor lassan, de fejlődésnek indult, és ez hosszú évek múlva változásokat kényszeríthet ki, talán elsőként a Balatonnál. Már évek óta trend, hogy egyre több halat eszik a magyar, sokan keresik a minőségi halakat a gasztronómiában, és egyre több, kifejezetten halas étterem, bisztró is nyílik, nem csak Budapesten.

Ráadásul a kormány is felkarolta az egészséges halfogyasztás népszerűsítését. Jövőre 5 százalékra csökkentik az étkezési és a telepítési hal áfáját, amitől az ágazat fehéredését várják, illetve a közétkeztetésben is több halat szeretne látni a kormány. Persze van hova fejlődni: a magyarországi évi 6,2 kilogrammos fejenkénti halfogyasztás igen alacsony, jelentősen elmarad az Európai Uniós átlagtól is, amely évente és fejenként 20 kilogramm körüli.

A halsütőknek és éttermeknek ugyanis biztos, minőségi forrás kell, ahonnan a friss halakat rendelhetik. Így maradnak a hazai halgazdaságok, ám itt jön a csapda. Amint a vendégeik meghallják a halgazdaság szót, kifordulnak és elmennek, mondván nem esznek vegyszerekkel kezelt halakat. Így ismét a külföldi források jelentenek megoldást, akik a Tiszából lehalászott, frissen gyorsfagyasztott halakat forgalmazzák, mondta Németh Sarolta.

Túlhalászták volna a Balatont

A balatoni hal hiányában tehát benne van a hazai halfogyasztás alacsony kultúrája, a vendéglátósok üzleti szempontjai, és természetesen a halászati tilalom is. Negyedik okként különösen fontos a tó védelme, amit talán kevésszer szoktak hangsúlyozni. A Balaton képtelen annyi halat előállítani, mint amennyit a vendéglátósok igényelnének.