Feje közepes nagyságú, faroknyele rövid és magas és hasa sárgásfehér. Elterjedése Közép-Európától Skandinávia déli vizei, valamint Ázsia. Egészen 15 méteres mélységig megtalálható az édes és a brack vizekben. Jellemzõen apró pikkelyek borítják és páros úszói, valamint a farokalatti úszója vöröses árnyalatú. A kisebb példányok a vörösszárnyú keszeggel összekevehetõ. Narancssárga színváltozatát az arany orfát díszhalként is tartják amiknek a testét fekete foltok is díszíthetik.
Testhossz és tömeg
Egy éves korában 6 cm, a másodikban 14 cm és kifejletten, azaz 5 évesen éri el a 26 cm-es testhosszt és 340 grammot. Hazánkban a jászkeszeg 9 évesen érheti el a 36 cm-ert és az 1 kg-ot.
Szaporodás
Ívási ideje április és július között van és ilyenkor a fenék közelében tartózkodik növényzet, homok és kövek között. Ívási idõszak alatt a testének színe sárgássá változik és csapatokban keresik ívóhelyüket. Az ivarérettséget 3-5 éves korában éri el, ilyenkor csapatokba verõdve keresik fel a lassúbb folyású szakaszokat. 60-150 000 ikrát egy adagban rakják le. A lárvák 8-10 nap után kelnek ki. Õsszel ismét csapatokba verõdve keresi fel a mélyebb vizekben telelõhelyét. A jászkeszeg hosszú életû és elélhet 20 évig is.
Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Állománya az utóbbi években drasztikusan lecsökkent a túlhalászás és a környezetszennyezés miatt. Hazánkban 2010-tõl esik a horgászata korlátozás alá.
Táplálkozás
A jászkeszeg ivadék korában planktonokkal és algákkal majd fejlett korára mindenevõ lesz belõle: rovarlárvákkal, vízbe hulló rovarokkal, férgekkel, békaivadékkal, kisebb rákfélékkel, apró halivadékokkal és növényekkel táplálkozik. Az idõsebb példányok magányosan a fiatalabbak csapatokban verõdve kutatnak táplálékuk után.
Horgászat
A jászkeszeget a vízfelszín közelében, vízközt és mederfenéken is foghatjuk lebegõ csalival, hosszú eresztékkel úsztatott kicsi horgon gilisztacsokorral, csontival, fõtt búzával, úszós készséggel spicc- vagy bolognai bottal. Õsszel fenéken is kap. A nagyobb példányokat mélyen vezetett körömvillantóval is fogják. Etetésre a pörkölt ízesítésû etetõanyagok a beváltak. Bevált etetõmódszer még a fõtt búza csemegekukoricával és fõtt kenderrel keverve. Érdemes az etetõanyagot agyaggal keverni a gyorsabban folyó vizekben. Szárazléggyel vagy polifoam bogárral szoktak rá legyezni is csendesebb 1 méter mélységû vizekben.
Hazánkban megtalálható sok vízben: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Lajta, Duna, Rába, Marcal, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Ipoly, Dobroda, Morgó-patak, Dunavölgyi-fõcsatorna, Zala, Sió, Kapos, Dráva, Mura, Kerka, Karasica, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Tolcsva-patak, Keleti-fõcsatorna, Kiskörei-tározó, Nyugati-fõcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tarna, Bene-patak, Tápió, Hármas-Körös, Kettõs-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Kis-Balaton, Tisza-tó.
Felhasználás
Ízletes húsa miatt fogyasztják. A kövérebb példányokat tartják a legfinomabbnak. Régebben a fogyasztása jelentõsebb volt, a középkorban mindennapos eledelnek számított. Lengyelországban és Oroszországban mesterségesen is tenyésztik pontyos tógazdaságokban.
Rekordok
A legnagyobb példányt a volt Szovjetunióban fogták, 102 cm-es volt és 8 kg. Az életkorát 23 évre becsülték. A magyarországi jász-rekord 3,86 kg a Keleti-fõcsatornából fogták 1995-ben.
