A szaglóérzékenység tekintetében világcsúcstartó angolna bizonyos illatokat (például a rózsaolaj illatát) 3,2 trillió-szoros hígításban is érzékelni képes. Ez a szagérzékenység körülbelül olyan erős, mintha mi, emberek harminc kilométer távolságból megéreznénk egy nyíló rózsa illatát szélcsendben! Az angolna gyakran hagyja ott a csalit azért, mert megérzi rajta kezünk szappan, kézápoló krém, olaj, benzin vagy akár nikotin szagát.

Hazai halaink közül testfelépítése egyikkel sem téveszthető össze. Nálunk az 1960-as évektől telepítették. Az angolnát jó húsminősége jelentős exportcikké is tette. Mára azonban úgy tűnik, a telepítésekkor nem vették kellőképp figyelembe a faj ökológiai igényeit, ezért sok őshonos halfajunk jelentős táplálékkonkurensévé vált, másrészt az oxigénhiányra és parazitás fertőzésekre való érzékenysége miatt nagy részük ki is pusztult (pl. Balaton 1991-92).

Óránként 50 km-ert úszik átlagosan, vizes fűben 5 km-ert tud megtenni egy nap alatt.

Testhossz és tömeg
Átlagos mérete 60-70 cm és 1,2 kg. A nőstény példányok 2 méteresre is megnőhetnek és elérhetik a 80-90 évet is.

Szaporodás
Természetes környezetében élő angolnának tengerben zajlik az ívása, de életének nagy részét édesvízben tölti. Az ivás ideje késő télen és tavasszal zajlik. Négy színváltozáson megy keresztül a fejlődése során: átlátszó ("üvegangolna", 60-75 mm, 2-3 év), sárga ("sárga angolna" 8-90 cm), szürkés zöld ("zöld angolna") és bronzbarna ("ezüstangolna", élettértől függően hosszúfejű, mindenevő vagy szélesfejű ragadozó alakokká különülnek el és bőrük megvastagszik, 7-12 év).

Az ikrázás körülményeiről keveset tudunk, de valószínűleg néhány száz méteres mélységben történik. A faj érdekes vándorlási és szaporodási szokásainak oka feltehetőleg a földtörténeti kontinensvándorlásokkal hozható összefüggésbe. Az elképzelések szerint az ősi ívóhely az afrikai és dél-amerikai kontinens között helyezkedhetett el, ami fokozatosan vándorolt mai helye felé, ezt pedig a halak is követték. Másrészről az is feltehető, hogy az állatok az európai partoktól képtelenek megtenni ezt a hosszú utat ívóhelyükhöz, ezért a szaporulatot minden évben az amerikai kontinensről visszatérő állatok adják.

A természetes környezetében élő angolna a katadrom vándorlás közismert tankönyvi példája. A kizárólagos Sargasso-tengeri ikrázás és az azt követő kikelés után az angolna lárvái hosszú utat tesznek meg részben a Golf-áramlat segítségével Európa felé, részben az amerikai kontinenshez. 6 hónapos útjuk alatt nem vesznek fel több táplálékot, hanem a szervezetükben raktározott zsír szolgál tápanyagforrásul.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalom alá hazánkban nem esik.

Táplálkozás
Lárvák, kisebb halak, csigák, kagylók, kukacok, rovarok, ikra, béka, rákfélék, iszapból kitúrt rovarálcák, néha vízi madár fiókák.

Horgászat
Az angolna Magyarországon koránt sem lett olyan népszerű sporthorgász hal mint más európai országokban. Horgászható fenéken de például a Velencei-tavon népes tábora van az angolnára pergetőknek.