Folytatódik az élelmiszerek 2014-ben kezdődött áfacsökkentése, így január 1-jétől a fogyasztási hal áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődik.
Az Országgyűlés júniusban elfogadta a 2018-as költségvetést, és az ezzel járó áfaváltozásokat is. Ez azt jelenti, hogy a sertésbelsőséget terhelő általános forgalmi adó mellett a fogyasztásra szánt hal áfatartalma is megváltozik, mégpedig igen jelentősen, ez a szakma szerint nagy segítséget jelenthet. Nőhet a magyarok halfogyasztása, és az utóbbi években visszaeső haltermelés legalább a tíz évvel ezelőtti szintre emelkedhet.
Az előző áfacsökkentések tapasztalatai alapján nem hiú remények ezek. Hiszen gyorsan kiderült, az első körben alkalmazott, a piaci tisztulást és a növekvő fogyasztást eredményező adócsökkentések, az élő és félsertések áfájának 2014-es mérséklése érezhetően pozitív hatással járt, tisztult a piac, nőtt az élő sertés felvásárlása, élénkült a tenyészállatok forgalma, emelkedett a sertéstartók száma a statisztikák szerint.
A pozitív tapasztalatok így megnyitották az utat az újabb áfacsökkentések előtt: 2015. január 1-jétől 5 százalékra csökkent a szarvasmarha és a juh köztes termékeinek áfája, majd 2016. január elsejétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent a sertés tőkehús általános forgalmi adója is, amelynek eredményeként az áfacsökkentés már a teljes sertés termékpályát lefedi. Ez év január 1-jétől a friss tej, a baromfihús és a tojás áfája mérséklődött 5 százalékra.
Régóta várt lépésnek örülnek a termelők
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezetője és Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke a Híradó.hu megkeresésére elmondta: az áfacsökkenést rendkívül pozitívnak tartja, hiszen csökkentett áfatartalom esetén az ágazat nagyfokú fehéredését várja, ami tisztességes versenyt eredményezhet. Az is pozitív hozadék lehet, hogy a horgászok húsz százalékkal több halat tudnak majd venni, mint eddig, ez pedig a haltenyésztés számára lesz kihívás a későbbiekben. Úgy fogalmazott: ugyan a termelőknek nincs ráhatása az értékesítésre, de véleménye szerint a fogyasztói árak 10-15 százalékkal lesznek alacsonyabbak. Hozzátette: az igaz, hogy a fogyasztói árképzésbe még beleszólhat az export, illetve az, hogy mennyire lesz kemény a tél.
Összegezve a fejleményeket, az ágazat szempontjából pozitív fejleménynek tartja, hogy a fogyasztásra szánt hal és halrészek, így a halikra áfája csökken január elsejétől. Mint mondta, ezt már régen meg kellett volna tenni.
Kérdésre válaszolva kifejtette: azt szeretné, ha a hal fogyasztása nem csak a karácsonyi időszakra koncentrálódna. Ajánlatos lenne, ha hetente egyszer, mondjuk a böjtös pénteken rendszeresen halat fogyasztanánk. A hal ugyanis a legjobb fehérjeforrás.
Azzal kapcsolatban, hogy a haltermelés mikor érheti el a tíz évvel ezelőtti szintet, úgy fogalmazott: az, hogy 2008-ban 22 000 tonna volt a halhústermelés, abban még benne volt a 3000 tonna természetes vízi halászzsákmány is, míg a 2016-os év már csak a tógazdasági termelés 20 ezer tonnáját mutatta, amihez még mintegy 3500 tonna intenzív telepeken nevelt hal is hozzájárul. Így – összegezte – már jócskán meghaladtuk a 2008. évi szintet. Egyébként ez az egyetlen állattenyésztési ágazat – ismertette –, amely az 1990-es termelési szintet meghaladó módon fejlődött.
Hasonlóan nyilatkozott közvetlenül a döntés után a Magyar Időknek Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Országos Szövetsége elnöke. Szerinte a fogyasztók mellett a horgászok és a haltermelők is jól járnak a januári áfacsökkentéssel. A szakember szerint mivel a jövő évi adótörvények módosításáról szóló javaslat alapján a halhús mellett az élő hal forgalmi adója is bekerül a kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe, így a horgásztársaságok is olcsóbban vásárolhatják meg a telepítésre szánt halakat.
