Akár partról, akár csónakból horgászunk, a horgászhelyet a legnagyobb óvatossággal közelítsük meg. A felszerelést ne a vízparton állítsuk össze. Még a horgász vízre vetődő árnyéka is elriaszthatja a közelben lapuló csukát! Különösen a vízparton legyünk óvatosak. A víz nem mindenütt közelíthető meg. A nádas, a sűrű bokrok miatt sokszor csak néhány méteres nyílás vezet a vízig. A csuka gyakran néhány méternyire leselkedik a part szélétől.

Vigyázzunk, nehogy lépteink nyomán ropogjon a kavics. A kövezéseken is nagy gonddal kell ügyelni a zajtalan közlekedésre. Könnyen megbillenhet egy-egy kő és az egymáshoz verődő kövek zaja minden halat elriaszt a környékről. Lehetőleg gumitalpú cipőben pergessünk, a késő őszi hónapokban gumicsizmában. A csónakban is kerüljünk el minden felesleges zajt. Ne dobogjunk, az evezők ne verődjenek a csónakhoz, lehorgonyzáskor ne rögzítsük a karókat túlzott lendülettel a vízfenékhez, nehogy az okozott robaj a vízre is átterjedjen.

Fontos szempont a műcsali helyes kiválasztása is. Olyan vízen, ahol ritkán pergetnek, a csuka szinte válogatás nélkül rávág bármilyen villantóra, amelyet elhúznak előtte. Ahol azonban sokan próbálkoznak, előfordul, hogy csak egy bizonyos típusra van kapás. Ha tehát egy jó csukás vízen eredménytelen a pergetés, nem biztos, hogy nincs csuka a környéken. Lehet, hogy a villantó nem megfelelő. Ezért a műcsalit cserélgetni kell. Ha műcsalikészletünk csődöt mond, próbálkozzunk propellerrel pergetett kishallal. Ha ez sem jár eredménnyel, más módszerre kell áttérni.

Horgászhely sokféIe van. Járjunk végig pergetőkészségünkkel néhány tipikus csukázóhelyet, s tekintsük át, hogy a különböző helyeken milyen sorrendben, milyen dobásokkal érdemes végigtapogatni a jónak ígérkező helyeket.