Fárasztáskor csak akkor lépjünk közbe, ha a zsákmányunk valami búvóhelyre igyekszik! Persze a búvóhelyektől hemzsegő vizekhez azokra alkalmas felszerelés is kell, erős zsinór, már a horognál is.

A fárasztás során pumpálva húzzuk be a halat! Ha tudjuk, próbáljuk emelni a botot függőlegesig és csak ott tekerjük be gyorsan egy kis zsinórt! Ha a hal jobbra tart, mi jobbra húzzuk, és fordítva! A botot alacsonyan tartva felfelé kényszerítjük a zsákmányt. Jó trükk, ha a halunk egy víz alatti perem mögött van.

A legtöbb halfajnál ránézésre megmondhatjuk, eléggé elfáradt-e a hal, hogy megszákoljuk. Amikor először a felszínre jön, láthatjuk: győztünk! Helyezzük a szákot a vízbe, és a bottal húzzuk fölé a halat! Soha ne nyúljunk a szákkal a hal után! A hal könnyen megijed a száktól – nagyon sok biztosnak tűnő zsákmány szökött már így meg.

Minden olyan halat, amely túl nagy ahhoz, hogy egyszerűen a partra húzzuk, a hal méretének megfelelő szákkal kell kivenni!

(Forrás: Horgász enciklopédia – Gareth Purnell, Alan Yates, Chris Dawn | Fotó: Pixabay.com)