Dobósúly
Mint az látszik, a dobósúlyt nem szó szerint kell értelmezni, nem akkora súlyú kosarakat használunk, mint a feltüntetett dobóérték. Az esetek nagy részében állóvízen 20-50 g közötti saját tömegű kosarakat használunk. (A saját tömeg nagyon fontos, később a kosárméretnél foglalkozom vele.) Leegyszerűsítve a bot dobósúlya a bot keménységét határozza meg. Egy light bot jóval lágyabb, mint heavy testvérei, így már egy keszeg megfogása is élvezetes vele. Azonban egy light botból hiányzik az a „belső erő” ami egy nagyobb ponty kifárasztásához szükséges, valamint egy átlagos light bottal az erő hiánya miatt a távoli horgászat lehetetlen. A belső erő alatt azt értem, hogy míg egy keményebb bot karikába hajlításához kilók szükségesek, addig a lágy botoknál ehhez dekagrammok elégségesek. A hal fárasztásánál ennek pedig kulcsfontosságú szerepe van, mert ilyenkor arra törekszünk, hogy a bot fárasszon részben helyettünk.

Példaként, ha egy 4 kg-os ponty görbíti a light botunkat, akkor nagyon kis ellenállásba ütközik, ezért felszerelésünk törése nélkül, a féket jól beállítva rengetegszer kell „meghúznia” azt, hogy igazán elfáradjon. Ha nem mi fáradunk el hamarabb, ha nem fogy el a zsinór az orsóról, ha nem szakad el a zsinór, ha nem törik el a bot. Viszont egy heavy bot esetén jóval keményebb dolga van a pontynak, mert sokkal több erőt kell kifejtenie ahhoz, hogy ellenálljon, ezáltal hamarabb tudjuk irányítani és szákba terelni őt.

A botok hossza
Minél hosszabb a bot, annál nagyobbat tudunk vele dobni. Az elméletben! A hossz a gyakorlatban is nyilvánvalóan befolyásolja dobásunk távolságát, de testalkatunk legalább ennyit számít. Egy számunkra kényelmesen használható rövidebb bottal nem dobunk kisebbet, mint egy nem kézre álló hosszabb bottal. Kezdőknek én az arany középutat ajánlanám. Medium botból a 3,0-3,3 m-t, onnantól felfelé a 3,6-3,9 m-t. Szerintem a helyes dobótechnikát is könnyebb elsajátítani egy rövidebb bottal.

Távolság
A feeder technika egy sarkaltos pontja. Azért kell minél pontosabban eltalálnunk botunk jellegét és a számunkra megfelelő hosszt, hogy a kiszemelt távolságot nagyon pontosan tartani tudjuk, akár változó széljárás esetén is. Mivel ennél a horgászmódszernél nagyon kevés etetőanyagot jutattunk be, így a technika csak akkor lehet eredményes, ha igazán pontosak vagyunk. Kezdetben a kiválasztott távolság tartása lesz a legnehezebb feladat számunkra. A helyes dobótechnikához több ezer dobás kell, az elfogadhatóhoz több száz. Ezért legyünk nagyon türelmesek és ne erőből akarjunk távolságot nyerni. Személyes tapasztalatból tudom, hogy erőből dobni rossz technikával nem pénztárcabarát. Ezt a fejlődési folyamatot végig kell járni. Gyorsítani ezt úgy lehet, ha csak dobálni is lemegyünk a vízre. Veszünk valami olcsó etetőanyagot és egy órát eltöltünk a parton csak dobálással. Tapasztalatom szerint így rohamos fejlődést lehet elérni akár hetek alatt. Vagy elkezdünk közben pergetni is…!

Kosár és kosárméret
Ezt a részt jelen pillanatban csak nagy vonalakban fogom kifejteni, mert önmagában szeretnék egy teljes cikket szánni rájuk.
A kosárméret nagyon szorosan összefügg a dobósúllyal. Itt térnék vissza a dobósúly magyarázatánál lévő hivatkozásra. A kosaraknak van saját tömegük és etetőanyaggal együtt vett össztömegük. A választásnál ezt mindig vegyük figyelembe! Nagy vonalakban a feederezés során háromfajta kosarat használunk, mely három különböző technikát is rejt magában. Az egyik a klasszikus finomszerelékes feederhez használt rácsos kivitel, a másik a method technikához használt method kosár, a harmadik pedig a régi klasszikus fenekező horgászatnál használt távdobó kosár, melynek újított változata az úgynevezett pellet feeder kosár.