Az alábbi pár gondolatot azoknak szánom, akik hozzám hasonlóan szeretik megérteni a dolgok miértjét, akik nem csupán másolni akarják a sikeres horgászokat, hanem ezt a hobbit saját ízlésükre, vérmérsékletükre formálva akarják űzni, és többre értékelnek egy saját tapasztalat alapján megfogott 40 centis süllőt, mint egy véletlenül a horgukra akadt többkilós pontyot. Természetesen hagyatkozhatunk pusztán az emlékeinkre is, ha sokat horgászunk, akkor ki is alakul egyfajta „ráérzés”, amit néha nem is tudunk megfogalmazni, csak egyszerűen tudjuk majd, hogy hol, mikor és mivel kell horgászni. Abban az esetben azonban, ha a ritka pecákból szeretnénk többet kihozni, objektíven kell szemlélnünk az eseményeket, amit feljegyzések nélkül nem fogjuk tudni megtenni, és a feljegyzéseket rendszerezni ugye legkönnyebben táblázatban tudjuk. 
No de mi legyen a táblázatban? Minden, amit fontosnak ítélünk, inkább több információt jegyezzünk, fel, mint kevesebbet. A használat során úgyis ki fog alakulni, mit írunk le szívesen, és mi az, amit mindig elfelejtünk. Egyfajta rendszer azért jó, ha van, vagyis ha adott pontok mentén haladunk. Én alapvetően 2 munkalapot vezetek, régebben kockás füzetben, manapság már Excel táblázatban. Az egyik a horgászatok dokumentálására szolgál, itt az alábbi állandó paramétereket rögzítem:

1. Dátum és időszak
Vagyis nemcsak a nap, hanem a vízparton töltött idő is. Amikor a horgászat során egyértelmű a kapásidőszak, azt is feljegyzem. Ugyanazon vízállásnál, vízhőmérsékletnél és nyilván évszakban szinte percre pontosan megvannak azok a helyek, ahol nagy eséllyel számíthatunk kapásokra. Ha tudjuk ehhez igazítani a horgászatra szánt időnket, akkor szinte biztosra mehetünk.

2. Horgászhely
Ebben az esetben se pusztán az adott tóra vagy folyóra gondolok, a konkrét horgászhely, sőt a meghorgászott táv is fontos.

3. Vízállás, időjárás
Az első jellemző a folyókon elengedhetetlen, nemcsak a konkrét értéket, hanem a 24 óra alatti változást is jegyzem, valamint az épp aktuális trendet. Az állóvizeknél csak azt jegyzem fel, ha az átlagostól nagyban eltér, mondjuk egy tavaszi csapadékosabb időszak miatt jelentősen magasabb a vízszint. Az időjárás esetében is fontos, hogy épp felmelegedő vagy lehűlő időszakban vagyunk, volt-e még esetleg éjszakai fagy, és persze az is említendő, hogy milyen irányú és erősségű szélben horgászunk.

4. Etetőanyag
Külön oszlopot kap, még akkor is, ha néha csak 1 soros megfogalmazás. Az etetőanyag típusán túl a színét és a hozzáadott adalékok, magvak, élő anyag arányát is írom. Vissza-visszaolvasva jól lehet finomhangolni, hogy egy adott horgászatra mi az, ami a legjobban működik. Sarkalatos pont a használt etetőanyagok és csalik kellő ismerete, amit a legnehezebb otthon, a szobában megtanulni. Azt gondolom, sokkal többet ér egy közepes minőségű etetőanyag, amit ismerünk, mint a legdrágább, amelynek használatával nem vagyunk tisztában. Tudnunk kell, mennyi vizet vesz fel, hogyan viselkedik a vízben, mekkora füstöt képez, hogyan oldódik, mennyi maggal, mennyi élő anyaggal terhelhetjük, milyen alapanyagokat tartalmaz. Nem kell megijedni, messze nem szükséges versenyzői szinten tudnunk ezeket az információkat, az egy más világ, hétköznapi horgászként néhány alapismeretre van szükségünk.

5. Felszerelés/taktika
Nagyon hasznos, ha megismerjük felszerelésünk korlátait, és ebben segít, ha objektíven tudjuk szemlélni a dolgokat. Nekem is vannak kedvenc botjaim, de be kellett látnom, hogy van olyan eset, amikor bizony kevesek, hiszen a folyón kell a nagy űrtartalmú kosár ahhoz, hogy kellő mennyiségű etetőanyag bekerüljön, azt meg már nem bírják el. A másik véglet is előfordult már, amikor a decemberi pontyok kapása csak a sokkal finomabb spiccű felszereléssel vált egyértelművé. A horgászat taktikája sokak számára misztikus és túlgondolt dolognak tűnik, ám javaslom, menjenek el egy horgászversenyre, és egyből érteni fogják, mire is akarok kilyukadni. Ennek jelentőségét én is itt, ráadásul már nem versenyzőként, hanem segítőként, háttéremberként tanultam meg és azóta a hétköznapi horgászataimban is figyelek erre. Dióhéjban azt jegyezzük fel, hogy milyen végszerelékkel, milyen dobási időkkel, milyen alapelképzeléssel ülünk a parton.