A kormány kiemelt célja a fejenkénti éves halfogyasztás növelése, a halgazdálkodást, a hal védelmét középpontba állító szemléletváltás és a Magyarországon őshonos halfajok visszatelepítése. A magyarországi halfogyasztás 20 százalékkal emelkedett 2000 óta, és az a cél, hogy 2023-ra újabb 20 százalékkal emelkedjen.

A Balatonon 2013. december 5-től megszűnt a nyílt vízi halászati tevékenység, és az ágazati törvény 2015 tavaszán végrehajtott módosításával 2016. január 1-jétől az egész országban megszűnt a kereskedelmi célú halászat. A törvény új alapokra helyezte a horgászat és a halászat megítélését, a hazai halállomány védelmét, fenntartható hasznosítását.

Ezzel összefüggésben a bizottság kitért többek között a halmentés és a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésének részletes szabályozására, a kárókatona-gyérítés előírhatóságának bevezetésére, az állami horgászjegy területi érvényességének kiterjesztésére, a kedvezményes ifjúsági horgászvizsga lehetőségére (3500 forint helyett 1000 forint).

Az országosan nem fogható őshonos halfajok visszatelepítésére, a kecsege és széles kárász szaporítására és telepítésére 65,7 millió forint támogatást nyújtottak, telepítésük idén március 1. és október 31. között történik. Csaknem félmillió kárász visszatelepítése a cél. 2016 tavaszán a 8-12 centiméter széles kárászivadékok a császártöltési Vörös-mocsárba és a hortobágyi Fekete-víz nevű rekonstruált mocsárba kerültek. A kecsegék telepítésénél a helyszínek kijelölése során a kecsege vándorlási szokásait is figyelembe veszik, így alsó határként a Duna esetében Paks, a Tisza esetében pedig Mindszent térségét jelölték meg, hogy a telepített halak várhatóan az ország határain belül maradjanak.

(Forrás: Orsoesbot.hu, MTI | Fotó: Pixabay.com)