A világ egyik legfontosabb halforrása, Afrika legidősebb tava kulcsszerepet játszik a partja mentén élők élelmezésében. A kifogott hal mennyisége azonban jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben a halászflották egyre nőttek.
Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) friss számában közzétett tanulmány szerint mégsem kizárólag a túlhalászat miatt fogy a hal a tóból, hanem a globális felmelegedés számlájára is írható a veszteség.

A Föld második legnagyobb édesvizű tava a környező Burundi, Tanzánia, Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága fehérjeforrásának akár 60 százalékát is biztosítja, de emellett a fajok sokszínűségének is fontos gócpontja.

Az új tanulmány készítői a változások okait nyomozva megvizsgálták a tó fenekéről származó üledékmintákat. A minták és az ott talált kövületek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a halmennyiség csökkenése és a hőmérséklet globális emelkedése egymással párhuzamosan zajlott.

A tudósok szerint a trópusi tavakban a vízmelegedés azzal a következménnyel jár, hogy az oxigéndús felszíni vízréteg kevésbé keveredik a tófenék táplálékban gazdag vizeivel, így csökken az algák mennyisége, ezzel a halak tápláléka is, tehát hal is kevesebb lesz.

"Abból indultunk ki, hogy ha megvizsgáljuk a tófenék halkövületeit és azt látjuk, hogy a halfogyatkozás az 1950-es években, vagyis már az ipari méretű halászat indulása előtt megkezdődött, az azt jelenti, hogy nem kizárólag a túlhalászat okozza a csökkenést. Pontosan ezt találtuk" - magyarázta Andrew Cohen, az Arizonai Egyetem kutatója.

"A globális felmelegedés jelenlegi tendenciáját ismerve a tóvíz rétegeinek elkülönülése fokozódni fog, ez pedig tovább csökkenti a halhozamot" - mondta Cohen.

Más kutatók arra mutattak rá, hogy a melegedő éghajlat Európában és Észak-Amerikában a tavak halállományának növekedését hozta. Azonban a trópusokon más a helyzet.

"A víz rétegződése, vagyis a sztratifikáció a trópusok egyes tavaiban ellenkező hatással jár" - mutatott rá John Smol, a kanadai Queen's Egyetem kutatója.