A holtágban az utóbbi években felgyorsult a szervesanyag-képződés, és a lágyiszaprétegében felhalmozódott szerves anyag az ökológiai egyensúly felbomlásához, algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet - tette hozzá. 

A holtág megőrzésével foglalkozó munkacsoport szerint az iszap eltávolítása a 16 kilométer hosszú meder teljes területén 4-5 milliárd forintba kerülne, és problémás lenne a veszélyes hulladéknak számító anyag elhelyezése is. Emellett a mintegy egymillió köbméternyi lágyiszap kiemelése jelentős beavatkozást jelentene a holtág élővilágába.

Az eltávolítás helyett egy kisebb területen kísérletként biológiai módszerrel, baktériumokkal bontják le az iszap szervesanyag-tartalmát. Mérések szerint az iszapnak 85 százalékos szervesanyag-tartalma van, amely a most alkalmazott eljárással gázként távozik a vízből. Amennyiben sikeres lesz a technológia, és az önkormányzat tud forrást biztosítani, nagyobb területen csökkentik így a lágyiszap mennyiségét.

A júniusban kezdődött kezelést jelenleg egy hektáron végzik mintegy 900 ezer forintos költséggel, az összesen 200 hektárnyi holtágon a biológiai kezelés költsége meghaladja a százmillió forintot. 

"A beavatkozás évtizedekre meghosszabbíthatja a holtág életét" - jegyezte meg az alpolgármester.

A holtág megőrzésének másik eszköze a vízutánpótlás biztosítása. Jelenleg a vízfolyás a csapadék beszivárgásából, illetve a dombori Duna-holtágból kaphat friss vizet, ez azonban csak a párolgási veszteséget képes pótolni. A tervek szerint újraindítják az 1970-es években épített, de az 1990-es évtized elején leállított, doromlási szivattyútelepet, amely korábban óránként 1600 köbméteres kapacitással működött. 

Az önkormányzat már megállapodott az áramszolgáltatóval a telep áramellátásáról. A Dunából történő vízátemeléstől azt várják, hogy a jelenleginél magasabb legyen a vízállás, és legyen lehetőség átöblítésre - mondta Berta Zoltán.

Az alpolgármester megemlítette azt is, hogy a szervesanyag-tartalomért felelős hínár csökkentésére amurt terveztek telepíteni a holtágba, erre azonban, mivel nem őshonos faj, nem kaptak engedélyt. 

A tolnai Duna-holtág Natura 2000 természetvédelmi terület, amelyet horgászvízként, evezős sportokra és öntözésre használnak; jelenleg két szervezet összesen évi 590 ezer köbméter vizet emelhet ki belőle öntözési célra.