Sokan el sem tudják képzelni, milyen kiélezett, kemény verseny is volt ez. Talán a 3000 látogató, szurkoló, akik egy-egy napon kilátogattak az Alcsiszigeti Holt-Tiszához, kaphattak belőle egy kis ízelítőt. Kétszáz törpét megfogni, végig küzdeni nem csak magát a versenyt, de az azt megelőző tréningeket, készülni, szerelni, etetőanyagból bedobni napi 20 litert, nem törődni azzal, hogy szúr az a fránya ördög, csak tolni a rakóst, lendíteni a spiccbotot. A győzelmet nem csak akarták, mindent meg is tettek érte. A horgászat azonban nem síkfutás, itt a versenyző egyéni felkészültségén túl, sok minden másra is szükség van. Igen, szerencsére is. Nekünk ebből egy kis szelettel kevesebb jutott. Nem voltak igazán "aranyat" érő helyeink, de amit dobott a gép, abból kihoztuk a maximumot. Sokat tapasztalt, számos világversenyt megjárt versenyzőink között akadt újonc is, aki szintén helytállt. Azt gondolom, örülni kell az eredményünknek, mert nagyon megérdemelték a lányok!

A francia cspat kapitánya azt mondta, hogy az elmúlt 10 év legizgalmasabb világbajnokságán vannak túl, és nagyon örülnek az ezüstnek. Végre egy olyan pálya, ahol nem dől el a sorsolásnál minden, bárhonnan lehetett jól szerepelni. Sok volt a szúrós kis ördög? Kit érdekel már ez, ha fognak 2-300 darabot belőlük. Grammok, dekák döntöttek 3-4 helyezési szám között, és a vágeredmény is nagyon izgalmasra sikeredett. A holland Anja Groot második egyéni világbajnoki címét szerezte meg, csapatban a spanyoloknak szólt a himnusz.