Esetünkben ez utóbbiról van szó. A tó, ahonnan ezek a halak kikerültek Lőkösháza mellett található. A falu határában lévő homok/kavicsbánya a „békeidőkben” a helyi termelőszövetkezet tulajdona volt, a rendszerváltás után első tulajdonosa felszámolásból, jelenlegi tulajdonosa pedig az első tulajdonostól vásárolta meg 2009-ben. A horgásztavat egyéni vállalkozóként Gellén Attila (28) üzemelteti immár nyolc esztendeje. Nem csak a bányatavak, horgásztavak története különleges, az sem mindennapi történet, hogyan lett a még tinédzser fiatalember egy nagyértékű homok/kavics/föld bánya üzemeltetője*vezetője. Hogyan birkózott meg a feladattal, hogyan tudta és tudja kézben tartani bányászati és a horgászdolgokat egyaránt…

- Családunk Békésen él, édesapám alapította G-beton Kft-t, az ő cége vásárolta meg a kavicsbányát – meséli telepvezetői életének előzményeit Gellén Attila. – A betongyár ma négy telephellyel (Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas – a szerző) és ezzel a bányatóval rendelkezik. Édesapám egyedül kezdte a vállalkozást 1993-ban, akkor még X-IKSZ Bt. néven. Mindent ő csinált. Ma a cég hatvan alkalmazottat foglalkoztat, saját gépjármű parkkal rendelkezik, nyugodtan mondhatom, hogy egyik meghatározó betongyára lett Békés megyének és a régiónak.

- Logikus lépés volt, hogy vett a betongyárainak egy kavicsbányát. Ön lett egyből a telep vezetője?

- Igen. Az érettségi és a bányászati vizsga után átvettem a bánya irányítását.

- Egyből még tinédzser korában?

- Tulajdonképpen igen, húszéves voltam mikor elkezdtem itt a munkát.

- Tudta, hogy mi a teendő? Foglalkozott ilyesmeivel korábban?

- Nem, de nem gondoltam azt sem, hogy ne tudnám megtanulni, amit kell. Dolgozni meg mindig is szerettem, úgy, hogy nekem egyáltalán nem okozott problémát, élveztem a munkát az első pillanattól kezdve.

- Hogyan kezdett hozzá, mit csinált először?

- Körbejártam, megismertem a területet és ez a bejárás el is döntötte, hogy mivel kezdjük a munkát. Nagyon el volt hanyagolva, nagyon le volt robbanva az egész telephely. A tavak oldalai le voltak omolva, a tanya egy romhalmaz volt. Úgy, hogy tórézsű kialakítással, partvonal helyreállítással kezdtük a munkát és közben felújítottuk a tanyát is. Az első két év gyakorlatilag azzal telt el, hogy megteremtettük a bányaművelés feltételeit. Közben elkerítettük a 40 hektáros területet, a telep köré építettünk közel 2 500 méter kerítést is. Mikor mindezzel végeztünk, csak azután kezdtük el az üzemi kavicsbányászatot 2012*1-ben.

- Csak kavicsot bányásznak?

- Nem, van feltöltésnek való meddő föld és homok is. Ahogyan a haladunk a rétegekkel lefele, felül van a föld, alatta homok és csak utána jön a kavicsréteg.

- Milyen mélyre ásnak le a kavicsért?

- A már régen felhagyott bányató, a jelenlegi horgásztó legmélyebb pontja 35 mélységben volt. Időközben már feltöltődött, ma körülbelül 20-22 méter mély.