A csónakkal, kizárólag műcsalival, pergetve történő rablóhalhorgászat az érkező hidegfront miatt jósolhatóan nem kecsegtetett fokozott halétvággyal. Az azonban nem fenyegette a mezőnyt, hogy az egyébként kiváló haltanyákat rejtő folyószakaszon ne mutatkozzanak a terület legjellemzőbb őszi ragadozói, a süllők, a csukák és a sügérek.

A csapatok szokás szerint különböző taktikával próbálták meg becserkelni a ragadozókat, voltak akik az akadók és a kövezések, mások a bokorszélek, netán a mélyebb, gödrösebb mederrészek átpásztázásában bíztak.

Péntekről szombatra virradóra alaposan lehűlt az idő, a horgászoknak fagypont közelébe süllyedt hőmérsékleti viszonyok között kellett kitartaniuk, kárpótlásul azonban az őszi Körösök egyedülálló hajnali idilljében részesülhettek. A zömmel Békés megyéből érkező versenyzők mellett egy főváros közeléből érkező horgász is ezt a természeti szépséget emelte ki, mint legfőbb vonzerőt, ami miatt idén is elindult a versenyen.

A lehűléssel járó frontváltás ellenére egyébként a fogások jól reprezentálták a Körösök jól ismert őszi „pergetős” halait, a már említett süllő–csuka–sügér klasszikus hármasa mellett balin is szerepelt a fogások között.

Méreten aluli halakból egyébként szép számmal akadt, rengeteg ilyen példányt segítettek szákba a horgászok. Bemérhető, a jogszabály által megengedett méretű halból viszont kevesebb volt, de azért akadtak termetesebb példányok. A versenyen speciális módon egyébként nem a halak súlya volt mérvadó, hanem a teljes testhosszúság, amelyet csapatonként összesítettek.

Sügérből került horogra a legtöbb, a legnagyobb halakat ezúttal is körösi csukanép adta, három kiló feletti példányokból többet is bemértek, de balinból és kősüllőből is előfordult egy-egy nagyobb példány.

A versenyt egyébként a wobblerek.com fantázianevű csapat nyerte, a Tóth Team és az Anonim halkoholistákelőtt.

Pálfi Zoltán békési pergető horgász a győztes csapat tagjaként elmondta, hogy nem volt könnyű a verseny abból a szempontból, hogy a fronthatás és a folyó egy korábbi áradás utáni lassulása duplán mérsékelte a ragadozók aktivitását. Csapatuk taktikáját ezért inkább az akadók és kövezések környékén stabilan megtalálható süllők és sügérek kapásra bírása jelentette az esetlegesen beeső csukákkal.

Stratégiájuk a hajrában hozta meg a győzelemhez segítő eredményt, amikor is egy méretesebb süllő és egy igazán szép, 44 centiméteres kősüllőt sikerült beméretni. Taktikájuk mellett a kizárólag plasztik csalival történő horgászat is jó választásnak bizonyult az adott helyszínekhez adoptáltan.

A körös-vidéki pergető körökben jól ismert horgász a verseny kapcsán kiemelte, a halászat tavalyi megszűnése érezteti hatását a Kettős-Körösön. Idén például a legnagyobb nyári kánikula idején, a folyó „álló” vízhozama mellett, radarhasználat nélkül is sikerült 2-3 kiló között süllőket fognia, az akadók harcsái pedig nem egyszer „megtépték”. Üresjárat szinte sohasem volt, ha konkrét halfogás nem is adódott, mindig történt valami akció, kapások, akasztások, le-lemaradó halak formájában.

A pergetőverseny kapcsán hangsúlyozta, egy ilyen eseményen egyáltalán nem a nagy halak fogása a mérvadó. A jó társaság, a jó hangulat, a sokszor csak kisebb halakat megcélzó technikai tudás és taktika jelentette eredményesség volt a fontosabb. Ennek okán pedig csapatuk mindenképpen indulni fog a jövő évi megmérettetésen is.