A műcslik súlya, mérete és magatartása egyaránt változó és a tengeri pergetéshez való kiválasztása is eltérő.
Ez a halfaj egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A tengerben 3 - 90 méteres mélységben tartózkodik.
Kezdőknek, haladóknak és profiknak egyaránt ajánlatos ismerniük ezeket az alapvető horgászcsomókat, elvégre sosem lehet tudni mikor vesszük hasznukat.
Nézzük, hogy mivel érdemes felcsalizni, illetve hol ajánlatos keresni.
Ritkán hallani olyat, hogy valaki a legtutibb törpeharcsázó tippekért halad végig a partonlévők között, de azért van egy-két fontos dolog, amit érdemes tudni róla!
Európában ritka és veszélyeztetett kategóriába sorolt az állománya, Magyarországon csak elvétve az idevetődő példányokkal lehet találkozni.
Az angolna főként az iszapos, puha aljzatú mederben érzi jól magát. Azonban itt is inkább a kisebb tuskók, és vízi növények mögé bújva.
A pelletek egyre népszerűbbek az utóbbi években, sok pontyhorgász az etetésnél előnyben részesíti a magvakkal szemben és néhány esetben a hajszálelőkére is felfűzi.
Kesztner Zoltán nevéhez fűződik ennek a sajátos szereléknek a kialakítása, amely egyaránt használható felszíni és mélyvízi pergetéshez, s amelyre a balinon kívül rákaphat a csuka, a süllő és a harcsa is.
A harcsa nemcsak az eleven, mozgó vagy élettelen csalihalra kap, hanem rávág a jól vezetett műcsalira, feltéve, hogy megfelelő helyen és időpontban kínáljuk fel neki.
A csúszó úszó egy vagy két karikán mozog a zsinóron. A csúszó waggler amelynek egy kis karika van a tövénél az álló és lassú folyású vizekre való, míg a csúszó balsafa úszóval gyors sodrású folyókban horgászhatunk.
Ha jól választjuk ki a szereléket, a helyet, az etetőanyagot, akkor egy spiccbotos keszegezés biztosan eredményes lehet.